Mi is várhat ránk majd 2014-ben?

Üdv Mindenkinek akik olvassák!


A minap úgy összementem, mint az a bizonyos Imri gyerek a terítőn. Ezt a szólást, még a Déditől hallottam előszőr és utoljára, akkor meg is kérdeztem Tőle mit is akar ez jelenteni, de elhessentett engem azzal, hogy ez egy szólás-mondás és mint ilyet el kell fogadni. Na szóval összezuttyantam, a hangulatom átment a negatív intervallumba, viszont mindenképpen gondolkodásra késztetett ebéli állapotom. Magam részéről, ha csak tehetem szeretek a dolgok előtt menni és nem utánuk kullogni. Lehet, hogy sokan még korainak találják a skrupurusaimat, miszerint mi is lesz majd velünk 2014-ben és utána, én azért megkísérelem néhány gondolattal eljátszadozva felfesteni, hogy sacc/kb mire is számíthatunk. Még jó, hogy nem vagyok hivatásos jós, de elmondanám a múltban volt egy-két megérzésem, le is írtam és sajnos ezekből nem kevés be is teljesült annak rendje-módja szerint. Igaz ezek a gondolatok legkevsbbé sem számitottak abszurdnak, biztos vagyok benne, hogy rajtam kívül még sokan gondolták akkor és ott úgy ahogy én. 


Arról most teljesen fölösleges szót fecsérelni, hogy micsoda rohadt egy helyzetben van az ország, mert sajnos így, vagy úgy már a legjobban élőkhöz is eljutott ennek hatása, ha máshogy nem is, mivel nem süketek, nem is vakok, láthatják hallhatják naponta a társadalom meglehetősen nagy többségének, teljesen jogos felháborodását, elégedetlenségét. Én úgy érzem e pillanatban, hogy nem túlzás állítani, a népharag napról-napra nőttön-nő, és ez semmiképpen nem jó. Miért is? Ezt a kérdés probáltam feltenni magamnak, úgy halkan, csandben, hiszen jó magam is állandóan duzmaszkodom, zsörtölődök, itt-ott még ráadásúl hangot is adok ennek. Vannak médiumok, akik le sem hozzák a kommentjeimet, mert még véletlenül sem szeretnének véteni a magyar "sajtó szabadságnak", meg Anna Máriának, s bár lehetőséget adnak nekem a véleménynyilvánításra, csak éppen nem veszik figyelembe, törlik. Na sebaj megírom máshol, vagy ép írok egy bejegyzést, blogot oszt had szóljon.
Szóval holis tartottam? Mi vár reánk ugye a következő választás után.? Tartok tőle semmi jó. Ma legalábbis erre lehet következtetni a demokratikus ellenzék részéről. Egyszerúen szólva nem változott semmi, ugyan olyan tesze- fasza társaság az egész, mint amilyen kormányon is volt, persze az LMP-nek annyival jobb, hogy őt nem lehet elmúltnyolévezni legalább. Most már ugyan a többit sem. Én végtelen nagy bajnak tartom -és erről szinte nem is beszélünk-hogy abszolút értelemben vett jobboldali párt nincs a politikai palettán. Mert hát ugye Orbánék -az Orbanisztán- a Jobbik, meg jobb lenne, ha nem is létezne. Oszt jó napot. Ennyi. Ez a helyzet nem kis problémát vet fel, hiszen elnézést, de azért léteznek-hála Istennek- nagyon jó szándékú magyar jobboldalinak mondható polgártársaink is, akik akár otthonról hozottan sem határozhatnák meg magukat, mint egy jobboldali, értelmesen, intelligensen, emberségesen gondolkodó ember, aki felelősséget is érez hazája iránt és legalább egy szavazatával részt kívánna venni e haza sorsának alakulásában. Na ezeknek a lehető legrosszabb, mert belegondolva az adott oldalon álló pártokba, azok mentalitásába, cselekedeteibe, felelősség vállalásába rémisztő a kínálat. Az, hogy teljesen dilettánsak, a kormányzáshoz mit sem értők, már ez is borzalom, de van ettől rosszabb, a gondolkodásuk úgy általában mindenről,a társadalmi igazságosságról, emberi jogokról, családról, munkáról, életről és halálról egyaránt. Ezért aztán két év alatt kitermeltek több millió elkeseredett, csalódott, dühös embert, iszonyatos, eddig még soha nem látott szegénységet és ráadásul a nemzetközi politika taccsvonalára helyeztek minket penetráns politizálásuk által. Tehát adva van a Fidesz, a KDNP(igaz mérhetetlenül) na meg a Jobbik, (igaz ma még ellenzékben)
Na és itt roggyantam én meg, mint a ruszki csizma szára, hogy mi a jó Istent is tennék én, ha mondjuk jobboldali szavazó lennék. Mert ugye azt mondanom sem kell ezek a pártok egyszer s mindenkorra kiírták magukat a normál politikából, bizonyosokat már az elmére is be lehetne szállítani, nem hogy hagyni kormányozni. A magát demokratikusnak meghatározó, baloldali pártok, meg lógnak, mint paraszt a szaron, annyi erő nincs bennük, mint egy leesett mákszem. Csodálni nem lehet, hiszen kaptak az Orbántól olyan kokit, sallert, meg trockost, hogy antúl kódulnak még ma is.  Hitelük a szavazásra jogosultak körében igen, de igen gyenge. Mi tűrés tagadás, a mai magyar társadalom egy merőben újat vár, mind a politikai, de még inkább a gazdasági életben, új felállást, egy hiteles politikai-gazdasági erőt. Na ez az ami nincs. Jelen pillanatban végkép nincs. Viszont az elégedetlenség, düh, felháborodás, egyébként teljesen méltán egyre csak nő és ilyenkor szokták az emberek a legrosszabb opciót választani. Csak tiszta szívemből remélni és óhajtani merem, hogy ez a lehetetlen állapot megváltozik, jóbb irányba fordul. Mert amennyiben mostanában lennének a választások megint csak nyerne a Fidesz, akár ha kell egy szavazattal is, de nyerne, na nem kétharmados mandátumi arányban, de se baj, úgy összebútorozna a Jobbikkal, mint annak idején Torgyán Józsi bátyánkkal. A kérdés legfeljebb az lenne, hogy e gyönyörű házasságban ki viselné a nadrágot. Nyilván amennyiben lehetséges Orbán, de soha sem lehessen tudni. Nos hölgyeim és uraim így állunk, álldogálunk mostanság. A Fidesz népszerűsége kizárólag az egykulcsos és főként 16%-os semmire sem elég adózás miatt nyilván nem csökken kellő mértékben, viszont mindazok akik az eddig hatalmon  lévő pártokban csalódtak, menekülnek a Jobbikhoz. Sajnos nem kevesen, egyre többen,, ezt egyébként a közvélemény kutatások is mutatják. A még a Fidesztől is populistább és főként radikálisabb párt a plebszből nagyon sokakat megtalál, úgy annyira, hogy vannak ma az országnak olyan területei, ahol szinte csak a Jobbik a nyerő. Nem tudom ki, hogy van vele, de engem ez a helyzet és az ehhez kapcsolható jövőkép végtelenül elkeserít. Annyira, hogy nem is vagyok hajlandó ragozni, miért? Akinek szeme van, füle van az úgyis látja, hallja mindazt, amiről gondolni sem mertük volna, hogy valaha bekövetkezhet Magyarországon. A politikai palettán megjelent egy abszolút nemkívánatos szélsőséges, radikális stb, stb párt, amely párt eleddig még nem volt kormányon, de amely ismerve a jelen helyzetet és sajnos a magyar társadalom abszolút meggondolatlanságát, 2014-ben akár kormányzati tényezővé is válhat. Ennek veszélye sajnos a jelenlegi állás szerint nem csekély. Ami ilyen borus gondolatokat ébreszt bennem nem más, mint hogy semmiféle konszenzus készséget nem látok az ellen oldalon, hogy tudniillik melyik párt fog össze melyikkel, de még ha ez be is következne, nem vagyok biztos, hogy csak csupán azért, mert ezek az egyébként már a 2010-es szavazásokon elútált politikai erők megfelelnének- e a majdani szavazóknak. Félek attól, hogy nem , merőben újat akrnak majd és mivel ez a merőben új, még csak egy álom, kizárásos alapon marad a Jobbik. Na persze nem egyedül, hanem ami még a rossznál is rosszabb a Fidesszel karöltve. 


Nos hát ezek az én rémálmaim, amit már nem tudtam magamban tartani, így most megosztom mindazokkal akik véletlenül elolvassák ezt a blogot. 
                            Üdv: goldino