2011. november 24., csütörtök

A Köpcös valamicsodája, vagy valami csodája?


Sziasztok Jó Barátok!

Na, nem kell a címből semmiféle huncutságra gondolni, aki, már kuncog az fejezze gyorsan abba. Mostan, itten valamiféle mese, vagy inkább valóság fennforgás esete lesz kérem, mert én bizony  leírom, hogyan is látom ezeket a dolgokat.

Manapság ez a főzési mánia, mán teljesen elharapódzott.Mit sem számít hogyan állunk pénzügyileg, itt kérem mindenki vág, szzút, hurkát, kolbász tölt, kever, kavar, rogyásig. Még jó, hogy frászoltatnak minket infarktusilag, meg hogy mennyi is a koleszterinünk, mi magasan szarunk rá! Helyes, végül is valamiben csak meg kell halni, akkor legalább együnk egy jót.


Na kérem az Alcsút-Felcsút-i kanász gyerek is így gondolta ezért aztán cimborái, országos kenyeres pajtásai, imádói megversenyeztették egy nagy népnemzeti"Ki bassza el jobban a politikai csuszpajzott?"című verseny keretében.. Vót ott zsűri, mint a pelyva, se szeri, se száma a sok okosnak. Lényeg a lényeg zsűrizéskor úgy megnyomták az X-ket szavazatilag, hogy a mi kis kuktánkból rögvest konyhafőnököt csináltak. Így esett aztán, hogy a kis köpcös neki állt és olyat, de olyat talált főzni, hogy tán még maga is megbánta.

Elejibe is vett egy rohadt nagy fazékot, rásuttyantotta a  gáztűzhelyre, kiskamarába be, jófajta magyar mangalica zsír és makói hagyma bele, kever, kavar, de színe csak nem akart lenni neki, mert hát a vöröshagyma nem vörös, hanem fehér (míg el nem égeted). Szóval ez így nem tetszett neki, hamarjában megszórta szegedi pirospaprikával, meg frissen vágott petrezselyem, zellerzöldel, oszt mire észbe kapott mán kész is volt a trikolor. No aszongya, ez eddig Ok, de hogy is legyen tovább.Szaladt, előkapta a nagy népnemzeti mindent tudó, és mindent jól csináló, tanácsadó kiskátét, hogy legalább valami nevet adjon a kotyvalékjánek, mert az a biztos, a többi majd elválik . Mivel azonban nem talált semmi magasztosat benne, amitől ő megüdvözülhetne, mint főszakács, elnevezte hát hamarjában valamicsodának  felcsúti népnemzetes Orbán Viktor módra. Mán csak azért is, mert valami csoda lesz, ha valaki túléli, ha eszik belőle.Mán pedig enni kell.

Szóval ott tartottunk, hogy az alap a trikolorral, mán megvót, erre rádobott egy jó nagy darab Hortyval keresztezett Hitlerszalonnát, Szálasi kolbászt, amik már olyan öregek vótak mint a főd, na de vót idejök főni. Következtek a husok: komenista ökör, szocoalista birka, liberális nyúl, oszt jónapot.Kavart rajta kettőt, hármat, nyakonlöttyintette egy kis vörösborral, had csiklandozza a komcsikat, majd eszükbe jutnak a ruszkik legalább. Mivel ezzel megvót mán csak főnyi kellett, hát ott hagyta a brontba az egészet, had rotyogjon. Gondolta térültében, fordultában elugrik mán egy kicsit Kínába, mert a radai rosseb sem tudja hohgy van, de ezek tégyig járnak a komenizmusban, a piacuk meg olyan szabad, hogy csak úgy süvölt a szél kersztül rajta, valami keleti szél
Úgy spendírozott, hogy meg kéne vélük véteni a MALÉv-t, de ha nem akkor is valami businesset őssze kéne hozni, míg szépen vagyunk. Sokra nem ment, de vissza felé jövet azért még beugrott Grácba, hogy egy kis frissitő gyógykezelésben részesüljön, mert végül is az ember nem állat, hogy mindent bírjon.Miko ez megvót, hazatért, a förmedvény meg csak fortyogott a fazékban, de a gáz igen gyöngécskének bizonyút. Erről, meg rögvest eszibe jutott, hogy el kéne már menni a ruszkikhoz, mert ha itt szórakoznak ezzel a kibaszott gázszogátatással, úgy taknyán tenyeröli őket sallerostul, mindenestül, hogy a fal adaj a másikat. Ha  ő főzni akar legyen ám gáz, de iziben .Ne cicózzanak itt az oroszok, mert csúnya világ következoik.Mielőtt elindút vóna,kedvenc oligarhái, vagy marhái rá reccsentek, hogy asszongya MOL pakettek nélkül meg haza ne gyüjjék, mer támogatásilag itten meg fog szünni a jövőben minden, lehet menni a Jó Istenhez ugya, de minek, mikor azok is mi vagyunk. A mi köpcöskénk szítta a fogát, de veszettül, mert alig fertáj ideje, hogy sikeresen lenyúlta az Isten barmai magán nyugdíj megtakarításait, amit három trélerrel sem tudott hazavinni, mos meg adhatta oda a jórészit pakettre. No gondúta, ezeket is meg fogom pecerészni adóilag, csak várjanak, most még igaz kurvájul szükségem van rájuk, de ami késik, az már el is múlt.Majd csak nézhetik a bankszámláikat olyan üres lesz, mint a poros út. Dóga végeztével besrrant a konyhába, mert hogy a katyvaszra csak rá kellett nézni, a fazekot megrázogatni kicsit, hogy ne fájjon, meg eszibe jutott, hogy tán jobb vóna, ha a fazékra rátenné a Dodót. Mikor eddig eljutott, röhögött egy jót magában az egyszeri viccen, mikó a kém hazament, oszt érzi ám, hogy valami nagyon jó illatok terjengenek konyhaszerte, mert az asszony ép főzött, legalábbis úgy látszott, hogy van a fazekában valami.Mire a kém megkérdi. Oszt mért nem teszed a fazékra a Dodót. Asszony értetlenkedik, mire a kém: Tudod a fedőneve Dodó. Ha, ha, ha. Jó mis? Na szóval felkerül a dodó a fazekra, ami megsütte kicsit a szebbik jobb kezét, amit a megkülönböztetés végett el is nevezett Gyurinak. Igen, neki két jobb keze van, ha nem tudnátok és, hogy ne kerüljön homokszem a szerkezetbe az egyiket elnevezte Gyurinak.Ez a legjobbik jobbkeze. Ez néha önjáróvá szokott válni, hogy egy kis képzevarral éljek, úgy annyira, hogy a jómultkorában Kipaterolta az IMF-t, hogy lábuk sem érte a földet. Mire a mi kisköpcösünk felébredt olyan egyedül maradt, mint a megejtett jány, legszívesebben Gyurit is lesallerozta vóna, de legalább egy trockost kimért vóna rá. Na de nem is errül van szó, hanem, hogy fortyogott a bűzös valami a fazékban, még a fedő sem tompított a szagon, mert hát ugye a beledobált valamicsodák, már avaasak is voltak, meg jócskán öregecskék, lehetett főzni őket napestig. Különben is igen ideges vót a köpcös, mert valahonnét a kertaljábul, állandóan iszonyatos kukorékolást hallott, zavarta már kurvául egy jó ideje.Meg is fogadta, hogy legközelebb úgy bevágja a nagyfazékba, hogy netovább. Csak, hát vótak akik türelemre intették,  hogy nem addig a, ez egy jófajtáju fajdkakas, valami Gyurcsányi féle, ez nem haggya magát csak olyan könnyen lefogni, mert le is szarhatja, meg meg is csípheti (esetlkeg nem is olyan sokára rendvédelmileg) úgy hogy csak lassan a testtel, még akkor is, ha ez ugyan nem fogja be a pofáját a szentnek sem, csak kukorékol, meg kelleti magát a tyúkok között a baromfi udvarban és aztán vannak akik nagyon szívesen hallgatják a kukorákolását, mivel az nem  mindennapi. Egy kis jó pályinka meg tokaji fehér megivása után, még gondolkodott mi is a teendő, hát rögvest eszibe jutott, hogy vannak még ezek a házsártoskodó újgyűrű fütty Jobbikos ballikok, akiket mán jó lenne, tényleg  alaposan valagba rugdosni, reggel, délbe meg este is, de még nem gyött el az ideje. Szörnyű, mit kell tűrni egy virtingli konyhafőnöknek, ha úgy istenigazából főzésnek aggya magát. No de majd lesz ne mulass, legközelébb a sápadt arcút is levadássza az mán szent, mert igen elszemtelenedett. Színházat csinyál itten mindenbűl. Hogy képzeli ez?

Mert hogy az idő, mán jócskán eltelt, kénytelen vót a valamicsodáját felszogálni az asztalra, de azon meg nem vót hely, mert valami istenbaszta könyv, vagy füzet vagy mi a rosseb feküdt rajta, talpig nemzetiszínben., Tálalásról tehát szó sem lehetet, mert az asztalhoz hozzá nem nyúlhatott senki, mivel, hogy őrizték, de piszkosul.Maradt a másik megodás, szedjen mindenki magának,,vagy inkább osztok én, jobb és biztosabb az úgy, mert akkor tuti, hogy mindenkinek jutni fog.

Ennek a történetnek persze még nincs vége, mertmivel ezek a multkor jól bezabáltak, hónap majd főzök nekik, valami lájtosabbat, soványabbat.Mondjuk egy kis rokkant nyugdíjasokkal fűszerezett elő, utónyugdíjas levest csirkelábbal, hozzá esetleg egy kevés tandíjszószt Hoffmann-Pokorni módra, a rendőröket, kotonákat, bohócokat meg megkapják dísznek..  Eddig mán meg vónánk , úgylátszik csodák, csodájára túlélte mindenki. Na , de majd legközelebb.......

2011. november 11., péntek


Hali! Megjöttem, én mint újsütetű járadékos!


Komolyan mondom, hogy nekem ez a meghatározás, frappánsabb és pozitívabban cseng, mint az, hogy  "rokkant nyugdíjas" Ez utóbbival mindég bajom volt, mert én még abban az érában szocializálódtam sajnos, mikkor rokkantaknak csak azokat hívtuk, akiknek kezük,lábuk, valamilyük hiányzott, vagy láthatóan komolyan sérült. Ugye ne felejtsük el nem voltunk sokkal a háború után és bizony nagyon súlyosan megsérült emberek sokaságát lehetett látni utcaszerte. A gyerek meg milyen? Bámultunk mint a Bálám szamara, így utólag visszagondolva igen csak szégyellem magam. Még szerencse, hogy ezek az emberek jóságosak voltak és toleránsak a hülye kiskölykökkel szemben. Na ennyit erről. Szóval, én hálás vagyok, hogy megváltoztatták mindazon emberek megjelölését akik betegségeik miatt, már sajnos végkép nem vehetnek részt a munkában. Nagy hálám közepette elkezdtem kicsit ízlelgetni ezt a jelzős szerkezetet.Először is kerestem egy szótőt, úgy mint "jár". Az első asszociációm, mikor a kiskölök el kezd járni, rögvest mosolyra is fakadtam, mert az egy tündéri dolog:, különösen amikor pár tétova lépés után leesik a popsijára és meg sem nyekken, hanem kezdi elölről. Na ezzel jól elvoltam egy darabig. Aztán léptem mégegyet, hogy asszongya  "járadék" Bravó, tehát eddig ott tartunk, hogy van valami járadék, ami, ha fene fenét lakmározik is "jár" nekem. Mindég mondtam, hogy a magyar nyelvnél nincs csodálatosabb, kifejezőbb. Egy frappáns piciny szó és máris tisztázott minden, bár itt még csak egy puszta főnévnél tartunk, de hoppá már meg is van a jelzős szerkezet, ha úgy írom, mondom, hogy járadékos, így aztán teljesen világosan, érthetően meg vagyok határozva. Ha én kezemhez kapok majd egy értesítést, amiben ez a határozó szó szerepel, hogy járadékos, onnantól kezdve nekem járadák jár, puffoghat akárki, s akárhogyan is nézegetek körbe-körbe sehol sem találok betegségre, megnyomorodásra utaló kifejezést. Akár egy jólmenő úri család tagjának is érezhetném magam, akinek bizonyos járadék jár évente, vagy havonta. Mindenesetre arra, hogy milyen egészségi stádiumban vagyok semmikép sem a megjelölésem fog figyelmeztetni. És ez jó.
Az az jó lenne, ha egy perc múlva nem az jutna eszembe, hogy nem azért tiszteltek meg ezzel a meghatározó szóval, hogy a lelki bajaimat orvosolják, egy frászt.Sajnos ennek egy célja van, hogy kevesebbet kelljen fizetni nekünk, ha már mindenképpen itt maradtunk a társadalom nyakán és nem méltóztattunk még elpatkolni. Lehetőleg ne terheljük már meg az egyébként is gyatra nyugdíjkasszát, kerüljünk csak át az OEP-hez, tiszta sor, majd mint a táppénzesek mi is kapunk valami kis baksist. Mert remélem senki sem gondolja, hogy meg fogják hagyni a jelenlegi rokkant nyugdíját? Azt, hogy valami orbitális disznóság lesz ennek a vége, számomra mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan kuss van róla, hogy netovább. Ezzel kapcsolatban sem a miniszterelnök szóvivője, sem szakágazati ember nem állt ki.Mintha szemcseppentővel adagolnák a keserű gyógyszert. Az én igen csak nagy pofájú "barátnőm" Olgácska sem igyekszik firtatni ennek az ominózus járuléknak a mibenlétét. Márpedig akkor nagy a baj, mert Ő a tehénből a borjút is ki tudja szedni röhögve.
Az is érdekelne, konkrétan, hogy januárban mi "rokik" meg kapjuk e még a mindenkori éveleji inflációs rátával felszorzott nyugdíjunkat, vagy gebaszt.
Valahogy eszembe ötlik egy régi kínai mondás miszerint "Élj érdekesen!" Ami azt illeti e tekintetben nem panaszkodhatunk, mindég szarik a kutya valamit, ami miatt jól felbaszhatjuk az agyunkat, márt csak azért is, hogy ne örüljünk egy percre sem.

2011. november 10., csütörtök



Tegnap még meg volt.Dögöljön meg a szamaram, ha tudom, hogy mit csinálok, pedig már egy jó pár blogot megírtam, most meg nem találom egyiket sem. Egy darabig bírtam követni a dolgokat, de mára már elvesztettem a fonalat. Nem értem, ha az ember betartja az útmutatást, akkor mi lehet a probléma? Ami más blog címen jelent meg sem található.Az  a baj, hogy túl sok mindent akar egyszerre a program, ahelyett, hogy az egyszerüségre törekedne. Nem hiszem, hogy valaki regényt akarna írni egy blogba. Ennek a lehető legeyszerűbben kéne működni, miközben itt állandó alkalmazási, szerkesztési francok jelennek meg., ugyanakkor nem találok lehetőséget arra, hogy ami nem látszik azt vissza tudjam hozni, mert biztos meg van valahol, de a nyavaja tudja, hogy hol?Gondolhatnának azokra is akik nem spéci blogolók!

2011. november 9., szerda

Csak kattogok és kattogok..!



Üdv Mindenkinek!


Remélem jól vagytok, se bú , se bánat nem emészt senkit? Ne is, mert lesz itt még hadd el hadd, ahogy állunk, vagy ülünk. A kormány tűvé tesz mindent, hogy némi pénzmaghoz jusson,erre mi történik? Elcsakliznak félmilliárd, jól látod félmilliárd Ft-t Pécset egy bankból.Azért ezzel, vagy hasonlókkal meg lehet fektetni a bankokat, de még a kormányt is. Vannak kreatív emberek, akik, nem szarral gurítanak és nem kattognak únos untalan azon, hogy milyen szar itt Magyarországon, hanem lépnek, nem kicsit, nagyot. Egy jó informatikai háttér, egy-két trükkös fiú és már mehet is a buli. Ezek meg ráadásul kereket is oldottak, az az eltüntek.Ez bizony már akkora lóvé, hogy tán még a miniszterelnök is lehidal tőle, na pláne, ha ez divattá válik. Nem kell itt kérem szépen kajabálni, cirkuszolni, csak szép csendben elhordani azt a kevés pénzt is ami még van a bankokban. Ha jól meg van szervezve, nem egy nagy cucc. Ez is bizonyítja, hogy mai napság a hadászati technikát nem árt kiterjeszteni az informatikára is, de csak illúziók nélkül, mert mindég akad egy okosabb ember aki lépéselőnyben van. Mire ennek, egy magukat még okosabbnak hívő társaság utána nyúl, már félek késő. Nem is verték túlon túl nagy dobra az ügyet, meg aztán az embernek mindég akadnak furcsa gondolatai, találgatásai. Itt az a jó, hogy a világon mindenkinek érdekében állt ez a tranzakció, úgy hogy van válogatni való bőven. Nem lennék most a rendőrség helyében, akiknek nyomozni kell majd az üggyel kapcsolatban, de a biztosítót sem irigylem, mikor a pénzt majd ki kell a bank felé pengetni. Szóval zajlik az élet, mi magyarok a legrosszabb indulattal sem mondhatjuk, hogy unalmasan élünk, nálunk valami skandalumnak mindég kell történni. Még arra lennék kíváncsi, a Taxisok meddig fogják tolerálni a benzin ár emelkedést? Valamikor hajdanában ettől sokkal kevesebbért is blokád alá helyezték az egész országot úgymond. Budapesten és vidéken is egyaránt leállt az egész közlekedés, semmi nem járt, mehettek az emberek gyalog. Ez most sem lenne rossz, legalább a szmog némileg csökkenne a nagyobb városokban. Apropó: benzin ár! Ez betesz mindennek és mindenkinek. Még nem is fizettük a 27%-s ÁFA-t, már fizethetjük mellé a fuvarozók által kivetett többletköltséget, hiszen nem szállíthatnak a végtelenségig a régi árakon. Fincsi, ahogy szokták mondani. Szerintem ma nincs ember aki nagyon várná a jövő évet, amikor sokkal rosszabbul fogunk élni, mint valaha az eddigi életünkben. Későre jár, az agyam csak kattog, de sok értelme nincs, úgy hoyg Titeket is megkiméllek a továbbiaktól, majd legközelebb folytatom.

Jó éjszakát és békés álmokat! (G)